Vállalkozási szerződés: a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre köteles.

Leggyakrabban versenytárgyalásos pályázat útján jön létre a szerződés, amikor a megrendelő a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban közli, hogy több ajánlattevőtől kér ajánlatot és megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint elbírálásának időpontját és szempontjait.

Természetes személy vállalkozóként csak akkor köthet érvényes szerződést, amennyiben nem üzletszerűen, haszonszerzésből folytat ilyen tevékenységet, vagy ha igen, akkor egyéni vállalkozó, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik.

A vállalkozó a szerződést csak akkor teljesítette, ha az eredmény valóban elő is állt. Ha az eredmény elmarad, nem védekezhet azzal, hogy ő a legteljesebb gondossággal járt el és az eredmény elmaradása rajta kívül eső okra vezethető vissza. A vállalkozó a munkaeredmény létrehozásához a saját anyagát használja fel, ilyenkor a felhasznált anyagainak a tulajdonjogát is köteles a megrendelőre átruházni az átadással egyidejűleg, kivéve ha a megrendelő a vállalkozó által adott anyag értékét előre ki nem fizette.

A vállalkozó a munkát a saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy szervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.

A megrendelő csak akkor köteles a díjat kifizetni, ha az eredmény létrejött és azt a vállalkozó szolgáltatta. A vállalkozói díj magában foglalja a munkavégzés díját, az annak során felhasznált anyagok, alkatrészek értékét, az eredmény elérése érdekében tett szükséges ráfordításait. A többletmunka a tervdokumentációban szereplő, de a költségvetésbe egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben felvett munkát jelenti, illetve azokat a tervben sem szereplő munkákat, melyek a rendeltetésszerű használattal kapcsolatban múszaki szükségszerűségből merülnek fel.

A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult, akiért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el, alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért, amely alvállalkozó igénybevétele nélkül nem következett volna be.

A vállalkozó köteles a megrendelő utasításai szerint eljárni. Az utasítás szakszerűtlenségére köteles a megrendelőt figyelmeztetni. Ennek elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felel. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére fenntartja utasítását, a vállalkozó elállhat a szerződéstől. Köteles elállni a szerződéstől, ha a munka folytatása jogszabály, hatósági rendelkezés megsértéséhez, vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne.
Ez a helyzet akkor is, ha a megrendelő alkalmatlan anyagot ad és figyelmeztetés ellenére sem szolgáltat helyette megfelelőt.

A megrendelő ellenőrizheti a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot.
A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős.


A megrendelő a munkahelyet köteles munkavégzésre alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a munka megkezdését ennek teljesítéséig megtagadhatja, és ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott határidőig nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől.

Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy olyan késedelem fog bekövetkezni, amely miatt a teljesítés a megrendelőnek már nem fog érdekében állni, a megrendelő a vállalkozó késedelme miatt elállhat a szerződéstől és szerződésszegés miatt kártérítést követelhet.

A megrendelő mint az "ügy ura" - ha a szerződés megkötése után bekövetkezett változások következtében a teljesítésre nincs szüksége - a szerződéstől bármikor elállhat. A megrendelő elállási joga nincs feltételhez kötve, tehát indokolási kötelezettség, illetőleg az érdekmúlás bizonyítása nélkül mindaddig gyakorolhatja az elállást, amíg a szolgáltatás átadása és átvétele nem történt meg. Bár a megrendelő az elállási jogot bármikor gyakorolhatja, az elállás értelemszerűen csak a tényleges teljesítés előtt lehetséges, hiszen a teljesítés egyébként is megszünteti a szerződést. Elállása esetén a megrendelő köteles a vállalkozó teljes kárát megtéríteni.

Az elállás főszabályként a szerződéskötésre visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést, tehát vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani (pl. az épület egy része már elkészült), vagy ezt nemzetgazdasági érdek (pl. nagy állami beruházás esetén), vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Ilyenkor is köteles azonban a megrendelő a vállalkozó kárát megtéríteni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy főszabály szerint a megrendelő elállása esetén a szerződéskötést megelőző állapotot kell visszaállítani, vagyis a szerződő feleket olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem is kötöttek volna szerződést. Ebben a körben pl. a megrendelő által szolgáltatott anyagokat vissza kell adni, a vállalkozó által a helyszínre szállított anyagokat viszont a vállalkozó elszállíthatja. Ugyanakkor, ha a bíróság valamilyen fent részletezett okból a szerződést a jövőre nézve szünteti meg, akkor az elállásig teljesített szolgáltatások és ellenszolgáltatások figyelembe vételével a felek között el kell számolni, vagyis a részteljesítés alapján a vállalkozót a díj egy része illeti meg.