06-30/4688-601
Vezetékes és faxszámunk:
06-45-403-623
Ezek az információk az Ön számára is megkönnytik munkáját oldalunkat adja hozzá kedvenceihez.
Rágalmazás (226.§)
Rágalmazás vétségét követi el, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.
Jogi tárgya a személy társadalmi megbecsülése, becsülete és emberi méltósága. A társadalmi megbecsülés az emberről, tulajdonságairól, személyes értékeiről, egyéni sajátosságairól a környezetében kialakult társadalmi értékítéletet jelenti. Az emberi méltóság pedig azt, hogy az egyént olyan bánásmódban részesítsék, amely a társadalomban kialakult kulturált érintkezési forma minimális követelményeinek megfelel. Az emberi méltóság független a társadalmi értékítélettől. A rágalmazás az egyén társadalmi megbecsülése ellen irányuló sértő cselekményekkel szemben nyújt büntetőjogi védelmet, az emberi méltóságot pedig becsületsértés címén védi a törvény.
A bűncselekmény sértettje lehet természetes, illetve jogi személy, gyermekkorú vagy elmebeteg, vagy személyközösségek, pl. munkaközösségek. A rágalmazás sértettjének személy szerint meghatározottnak kell lennie. Nem feltétel a sértett nevén nevezése, de nélkülözhetetlen az olyan megjelölés vagy körülírás, amiből a sértett személye kétséget kizáróan megállapítható.
Elkövetési magatartás a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, illetőleg ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Az elkövetési magatartás történhet szóban, írásban vagy egyéb módon, pl. képes ábrázolás útján. A tényállás megvalósulhat a valóságnak megfelelő tények állításával, híresztelésével is. Általában alkalmasak a becsület csorbítására az olyan tényállítások, melyek valósága esetén a sértett ellen büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindításának lenne helye, vagy ha a tényállítás a sértett társadalmi megbecsülésének elvesztését, annak csökkenését vagy emberi méltóságának sérelmét eredményezheti. Tudományos munka, irodalmi alkotás, stb. esetén rágalmazásnak kell tekinteni a kifejezetten a szerző személyére vonatkozó, a mű megítéléséhez nem szükséges, a becsületet sértő, becsmérlő kijelentéseket, állításokat.
A rágalmazás akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés más előtt elhangzott, annak tudomására jutott. Az írásban, levélben foglalt tényállítás, híresztelés esetén a rágalmazás akkor befejezett, ha a címzett vagy bárki más a levelet elolvasta.
A rágalmazás alanya bárki lehet. Csak szándékosan követhető el. A szándéknak át kell fognia a tényállítás becsület csorbítására alkalmas jellegét. Nem eleme a tényállítás, híresztelés valótlanságának tudata.
Hatóság, hivatalos személy, közszereplő politikus tevékenysége közérdekű, ezért az állampolgároknak a szabad véleménynyilvánításhoz való joga e passzív alanyok vonatkozásában tágabb, mint más személyek esetén, ezért az ilyen személyek becsületének csorbítására alkalmas értékítéletet kifejező vélemény alkotmányosan nem büntethető.
A különböző személyek sérelmére megvalósított rágalmazás halmazat, és annyi rendbeli bűncselekmény, ahány személy sérelmére követték el. Nem állapítható meg rágalmazás, ha egyéb jogtárgyat is sértő bűncselekményt, pl. hamis vádat is megvalósított.
Minősített esetei, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva.
A rágalmazás bűncselekménye kizárólag magánindítványra büntethető, tehát akkor, ha a sértett feljelentést tesz.
