Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

Az igazságszolgáltatás állami feladat. Az Alkotmány értelmében Magyarországon a bíróságok gyakorolják. A Btk. XXVI. Fejezetében szabályozott bűncselekmények közé azok a tényállások tartoznak, amelyek az igazságszolgáltatás rendjét, tisztaságát, zavartalan, törvényes működését támadják.
Ide tartozó lényegesebb bűncselekmények:
1.    hamis vád
2.    hatóság félrevezetése
3.    hamis tanúzás
4.    hamis tanúzásra felhívás
5.    hatósági eljárás akadályozása
6.    bűnpártolás

Bűnpártolás

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön vagy a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, úgyszintén az is, aki közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, bűnpártolást követ el.

A bűnpártolás az alapbűncselekmény elkövetőjének történő segítségnyújtás. A bűnkapcsolat egyik formája, járulékos bűncselekmény, alapbűncselekmény nélkül nem létezhet. Nem fejthet ki szándékerősítő hatást, csak utólag kapcsolódhat az alapcselekményhez. Csak abban az esetben felel az elkövető, ha az alapbűncselekményt befejezték vagy megkísérelték. Fontos, hogy az alapbűncselekmény elkövetője a bűnpártoló későbbi támogató magatartásáról az alapbűncselekmény elkövetése előtt nem tudhat, az ugyanis rá nézve szándékerősítő hatással bírna, így a támogatást nyújtó az alapbűncselekmény bűnsegédjévé válna.
A törvény három elkövetési magatartást is meghatároz. Közös jellemzőjük, hogy alkalmasak az eljárás sikerének meghiúsítására. A hatóság üldözése előli meneküléshez történő segítségnyújtás az elkövetőnek a bűncselekmény megvalósítása után nyújtott segítség, akár az eljárás megindulása előtt, akár annak során, pl. elbújtatja az elkövetőt. Minden olyan magatartás e körbe tartozik, amellyel az elkövető a büntetőeljárás sikerét az alapbűncselekmény elkövetője érdekében meghiúsítani törekszik. Így ha a nyomozókat rossz irányba küldi.
A bűncselekmény elkövetéséből származó előny biztosításában való közreműködés lényege, hogy az elkövető az alapbűncselekmény elkövetője számára az alapbűncselekmény eredményeként megjelenő akár anyagi, akár személyes jellegű változáshoz kötötten, az alapcselekmény elkövetője érdekében cselekszik. Pl, ha segít neki értékesíteni a lopott dolgot, vagy vevőt keres számára.
Súlyosabban minősül a cselekmény, a haszonszerzési célzattal, még súlyosabban, ha a hivatalos személy eljárása során, vagy ha az elkövető meghatározott cselekményekhez kötötten – így az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel, emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el.
A bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik, nem szükséges tehát, hogy pl. az akadályozó magatartás eredményes legyen.
Nem büntethető, aki saját hozzátartozójának nyújt segítséget a hatóság üldözése előli menekülésben, feltéve, ha azt nem haszonszerzési célzattal, illetve hivatalos személyként eljárása során teszi.
Halmazatban állhat a lőfegyverrel visszaéléssel, ha a bűnpártoló a más által engedély nélkül megszerzett lőfegyvert azért rejti el, hogy azt a megszerzőnél ne találják meg.