Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

Az igazságszolgáltatás állami feladat. Az Alkotmány értelmében Magyarországon a bíróságok gyakorolják. A Btk. XXVI. Fejezetében szabályozott bűncselekmények közé azok a tényállások tartoznak, amelyek az igazságszolgáltatás rendjét, tisztaságát, zavartalan, törvényes működését támadják.
Ide tartozó lényegesebb bűncselekmények:
1.    hamis vád
2.    hatóság félrevezetése
3.    hamis tanúzás
4.    hamis tanúzásra felhívás
5.    hatósági eljárás akadályozása
6.    bűnpártolás


Hamis vád

Az igazságszolgáltatás rendjéhez, tisztaságához fűződő érdeken kívül a konkrét ügyben érintett személy személyi szabadságát, becsületét vagy egyéb fontos érdekét is sérti vagy veszélyezteti.
Bűntetti alakzata: Aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul öt év, ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Passzív alany az elkövetőn kívül bármely konkrétan meghatározható személy, akinek jogát vagy érdekét az elkövetési magatartás sérti vagy veszélyezteti.
Elkövetési magatartása a másnak a bűncselekmény elkövetésével való hamis vádolása, illetve a más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozása. A hamis vádolás olyan valótlan tartalmú tényállítás, mely alkalmas arra, hogy a tartalma alapján a megvádolt személy ellen büntetőeljárás induljon.
Koholt bizonyítékot az hoz létre, aki szándékosan hamis bizonyítási eszközt készít, vagy a már létezőt e célból megváltoztatja. A bizonyítékot a hatóság tudomására kell hozni.
Elkövetője tettesként bárki lehet. Társtettesek, akik közösen követik el a vádolást, pl. többen írják alá a valótlan feljelentést.
Egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. A szándékos elkövetés megállapításához az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy meghatározott személyt, hatóság előtt, büntetendő cselekménnyel, valótlanul vádol, aki ellen büntetőeljárást indítanak.
A gondatlanul is elkövethető, ha az elkövető abban a tudatban vádol, hogy a vád igaz, a bizonyíték valódi. Gondatlansága abban nyilvánul meg, hogy a vád vagy a bizonyíték hamisságát a tőle elvárható körültekintés elmulasztása miatt nem ismerte fel. Ilyen pl. ha hiányos adatokból von le megalapozatlan következtetést, és azt tényként közli a hatósággal.
Vétségi alakzata, ha nyomozó hatóság, ügyész, bíróság, szabálysértési hatóság, fegyelmi jogkör gyakorlójához intézett hamis vád tárgya szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetése. Csak szándékosan követhető el, a gondatlan elkövetés rágalmazást valósít meg.
Ha a hamis vád alapján eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján lehet indítani.
A hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik, az ilyen feljelentés esetét kivéve.
A hamis vád annyi rendbeli bűncselekményt valósít meg, ahány személyt vádolnak valótlanul. Egy rendbeli, ha egy személyt több bűncselekménnyel vádol vagy a hamis vádolás mellett koholt bizonyítékot is ad az elkövető a hatóságnak.
Halmazatban állhat közokirat-hamisítással.
A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is, ha az elkövető a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.