Vagyon elleni  bűncselekmények

A büntetőeljárások túlnyomó többsége a vagyon elleni bűncselekmények miatt indul jelenleg is. Az ide tartozó bűncselekmények jogi tárgya a vagyoni jog, ebből következően valamennyi törvényi tényállás annak a társadalmi igénynek tesz eleget, hogy a vagyoni jogviszonyokat ért támadásokkal szemben védelmet nyújtson. Ezen bűncselekmények közös jellemzője, hogy csak szándékosan követhetőek el.


Vagyon elleni gyakoribb bűncselekmények:
1.    lopás (370.§)
2.    sikkasztás (372.§)
3.    csalás (373.§)
4.    hűtlen kezelés (376.§)
5.    hanyag kezelés (377.§)
6.    rongálás (371.§)
7.    orgazdaság (379.§)


Lopás

Tipikus vagyon elleni bűncselekmény.
Lopást követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.
A bűncselekmény a tulajdonjogot sérti, a cselekmény közvetlenül mindig a birtoklás ellen irányul. Értékkel bíró, idegen ingó dologra követik el.
Az elkövetési magatartásnak lényeges ismérve az elvétel más birtokából annak beleegyezése nélkül, jogtalan eltulajdonítási célzattal. A bűncselekmény az elvétellel válik befejezetté, a kár bekövetkezése a tényállásnak nem eleme.
A lopás tettese lehet bárki, kivéve a tulajdonost, továbbá azt, aki jogszerűen birtokolja a dolgot, akinek véletlenül vagy tévedésből került a tulajdonába, vagy azt, aki találta.
Szabálysértésnek minősül, ha az ellopott dolog értéke nem haladja meg a húszezer forintot.
Kisebb értékre elkövetett a lopás, ha az eltulajdonított dolog értéke meghaladja a szabálysértési értékhatárt, de nem haladja meg a kétszázezer forintot.
A szabálysértési és kisebb értékre elkövetett lopás vétség. Vétség esetén a lopás megvalósulhat bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, helységbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult  (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával, lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, zsebtolvajlás útján.
Bűntett a lopás, ha nagyobb értékre (200 ezer forintot meghalad, de 2 millió forintot nem halad meg), illetve a kisebb értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, kulturális javak közé tartozó tárgyra, vallási tisztelet tárgyára, temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten levő tárgyra követik el. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Súlyosabban minősül, ha a lopást jelentős értékre (2 millió forintot meghalad, de 50 millió forintot nem halad meg), a nagyobb értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal követik el. Egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki érte.
Még súlyosabban minősül, ha a lopást különösen nagy értékre követik el (50 millió forintot meghalad, de 500 millió forintot nem halad meg), a jelentős értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, vagy dolog elleni erőszakkal követik el. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetés.
Legsúlyosabban minősül, ha a lopást különösen jelentős értékre (500 millió forintot meghalad), a különösen nagy értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, vagy dolog elleni erőszakkal követik el. Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Befejezetté az elvétellel válik a cselekmény.
A rendbeliség a sértettek számához igazodik.
Az elkövető csak magánindítványra büntetendő, ha a sértett hozzátartozója.
A büntetés korlátlanul enyhíthető, illetve különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is, ha a lopás elkövetője a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében.