Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

Büntetőtörvénykönyvünk XXXV. fejezete tartalmazza valamennyi vagyon elleni bűncselekmény törvényi tényállását. A vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket nem tárgyalja ugyan külön cím alatt, azonban elkülönítésük indokolt, mivel sajátos csoportot alkotnak a vagyon elleni deliktumokon belül. Közös jellemzőjük, hogy nemcsak a vagyoni jogok, hanem a személyi szabadság ellen is irányulnak, illetőleg társadalomra való veszélyességük magas foka miatt szigorúbb szankciókat vonnak maguk után, és ezzel összefüggésben nincs szabálysértési alakzatuk.
A következő tényállások tartoznak ide:
1.    rablás (365.§)
2.    kifosztás (366.§)
3.    zsarolás (367.§)
4.    jármű önkényes elvétele (380.§) – a minősített esetek között szerepel az erőszakos elkövetés

Rablás

A Btk. 365.§-ában szabályozott bűncselekmény a dolog elvételének speciális körülményei miatt a legsúlyosabb vagyon elleni bűncselekmény. Összetett bűncselekmény; két, egymással a cél-eszköz viszonyában álló részcselekményből épül fel: A tulajdonjog ellen irányuló célcselekményből ( a dolog elvétele), a személyi szabadság ellen pedig a többféle módon megnyilvánuló eszközcselekményből.
Rablásnak minősül, ha valaki idegen dolgot úgy vesz el mástól, hogy ennek érdekében erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyez . Rablásnak minősül az is, ha a tetten ért tolvaj alkalmaz erőszakot vagy közvetlen fenyegetést annak érdekében, hogy az eltulajdonított dolgot megtartsa.
Alapesetben a bűntett két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A rablásra irányuló előkészület is bűncselekmény, mely vétség és két évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után.
A kár bekövetkezése nem tényállási elem. A bűncselekmény a dolog elvételével, valamint az erőszak, illetőleg a fenyegetés kifejtésével befejezett.
Tettese bárki lehet. Önálló tettes, aki az elkövetési magatartás mindkét részcselekményét önállóan valósítja meg. Társtettesség is fennállhat, ha az egyik elkövető az egyik tényállásszerű részmagatartást, míg társa a másikat valósítja meg.
Pszichikai bűnsegélyt jelent az olyan jelenlét, amely az erőszakot alkalmazó tettes szándékát erősíti és a jelenlevő személy ezzel tisztában van.
A bűncselekmény a célzat miatt kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg.
Súlyosabban minősül, ha jelentős értékre vagy különösen jelentős értékre történt az elkövetés. A kétmillió forintot meg nem haladó értékre elkövetett rablás az alapeset körébe tartozik. Az értékhatárokra a Btk. 138/A. § b) és c) pontja az irányadó.
Szintén súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan követik el, valamint ha azt hivatalos személy ellen hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során valósítják meg.
Annyi rendbeli, ahány sértettet sért. Az erőszak folytán keletkezett könnyű testi sértés beolvad a rablás tényállásába, a súlyos testi sértéssel azonban halmazatban áll.
Lopás állapítandó meg, ha az erőszak vagy fenyegetés hatása alatt álló személy öntudatlan állapotát nem az elkövető idézi elő, vagy ha az erőszak nem személy, hanem a dolog ellen irányul.