Vagyon elleni bűncselekmények

A büntetőeljárások túlnyomó többsége a vagyon elleni bűncselekmények miatt indul jelenleg is. Az ide tartozó bűncselekmények jogi tárgya a vagyoni jog, ebből következően valamennyi törvényi tényállás annak a társadalmi igénynek tesz eleget, hogy a vagyoni jogviszonyokat ért támadásokkal szemben védelmet nyújtson. Ezen bűncselekmények közös jellemzője, hogy csak szándékosan követhetőek el.


Vagyon elleni gyakoribb bűncselekmények:
1.    lopás (370.§)
2.    sikkasztás (372.§)
3.    csalás (373.§)
4.    hűtlen kezelés (376.§)
5.    hanyag kezelés (377.§)
6.    rongálás (371.§)
7.    orgazdaság (379.§)

Csalás

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A bűncselekmény jogi tárgya a vagyoni jogosultságok. A bűncselekmény sértettje az, akinek vagyonát a jogsértő cselekmény károsítja, de nem mindig esik egybe azzal, akit megtévesztenek.
A cselekmény elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedés lényege, hogy a passzív alany tudatában nem az objektív valóság tükröződik vissza, vagy a valóság nem teljesen tükröződik vissza.
A két elkövetési magatartás közötti leglényegesebb különbség:
1.    a tévedésbe ejtés egy aktív magatartás; ebben az esetben az elkövető hozza létre a valóságnak nem megfelelő képzeteket a passzív alany tudatában;
2.    a tévedésben tartás esetén az elkövető magatartásától teljesen függetlenül már kialakultak ezek a téves elképzelések, amelyeket az elkövető felismer, azonban valótlanságukról a passzív alanyt nem világosítja fel.
Ennek megfelelően a tévedésben tartás elsősorban mulasztással valósul meg. Vannak olyan esetek, amikor a passzív alany felvilágosítása - szerződéses viszony vagy egyéb erkölcsi, etikai követelmények, a jóhiszeműség, a tisztesség elve alapján - kötelező lenne.
A bűncselekmény eredményeként a csalás befejezetté válik, ha az elkövetési magatartás következtében valakinek vagyoni kára keletkezik. Elkövetője bárki lehet. Csak egyenes szándékkal követhető el.
A rendbeliség a sértettek számához igazodik.
BK.73.sz. állásfoglalás: csalást követ el, aki a kezelésére bízott vagyontárgyban gondatlansága folytán vagy neki fel nem róható okból keletkezett hiányt, amelynek megtérítésére jogszabály, vagy szerződés alapján köteles, a sértett megtévesztésével leplezi és ezáltal a hiány felderítését, illetve a fizetési kötelezettséget meghiúsítja.
Felelősségi rendszere, minősítési fokozatai és szankcionálása tekintetében megegyezik a lopáséval.
A magánindítványra és a tevékeny megbánásra vonatkozó rendelkezések a csalásnál is érvényesülnek.