A jövedéki orgazdaság a Büntető Törvénykönyv 311/A. §-ban szabályozott bűncselekmény.
Jövedéki orgazdaság akkor valósul meg, ha a csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik az elkövető.

Ezek a bűncselekmények kizárólag csempészet elkövetésből származhatnak. Elkövetője nem lehet maga a csempész, a csempész tevékenységéhez ugyanis természetszerűleg hozzátartozik a csempészett vámáru elrejtése, elidegenítése vagy az ebben való közreműködés, így büntetlen utócselekmény, látszólagos halmazat valósul meg. A jövedéki orgazdaság nem értékelhető viszont a csempészet bűnsegédjeként sem, mert nem szükségszerű, hogy a vámellenőrzés alóli elvonásban, vagy a valótlan nyilatkozattételben közreműködjön. Nem szükségszerű az sem, hogy egymás tevékenységéről tudjanak. Ebből adódóan felmerül a kérdés, hogy a jövedéki orgazda honnan köteles tudni az áru vámáru jellegéről és csempészett voltáról.

A vámjogszabályok erre közvetett utalásokat tesznek, amikor vámáru rosszhiszemű megszerzőjének tekintik azt, aki nem nyílt árusítású üzletből vásárol és a vételár alacsony voltából, az árujelzőkből, vagy egyéb más körülményből kellő körültekintéssel arra a következtetésre kellene jutnia, hogy azt nem vámkezelték.
A csempészet gyanúja merül fel akkor is, ha olyan termék adásvétele történik, amelyik forgalomba hozatala vámkezelés igazolásának feltétele (légi-, közúti és vízi járművek).
Különbség talán csak az elkövetők személyiségében van. Míg a csempészek a vámjog területén viszonylagos jártassággal rendelkeznek, addig ez a jövedéki orgazdákra nem jellemző. Annyit tudnak, hogy az áru nem azért olcsóbb az átlagnál, mert nem fizettek érte ellenértéket (pl. rablás, sikkasztás, lopás), hanem mert a vámteher fizetés maradt el és ez teszi lehetővé a kedvezőbb értékesítést. A vámáru jelleg annyiban megnehezíti a jövedéki orgazda tevékenységét, hogy elszámoltatása esetében a tulajdon, vagy rendelkezési jog bizonyítása mellett a vámjogi rendezést, vámteher megfizetését is igazolni kell. Sok esetben a vámjogi rendezetlenség vezet a bűncselekmény felfedéséhez.

Alapeset: 311/A. § (1) Aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Minősített eset:
- 311/A. § (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt jelentős értékű jövedéki termékre
b) az (1) bek. Szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen követik el.
- 312. § (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt különösen nagy értékű jövedéki termékre
b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen követik el.
- 312. § (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt különösen jelentős értékű jövedéki termékre,
b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen követik el.