Nem vagyoni kártérítésre tart igényt? Vegye igénybe ügyvédi irodánk szaktanácsadását, hogy mielőbb a kártérítési összeghez juthasson! Keresse ügyvédi irodánkat a az oldal alján található elérhetőségeinken és vegyen részt díjmentes konzultációmon akár még ma!

1. Jogviszony tartalma:
a)    A károsult
- joga:  teljes reparáció követelése.
- kötelezettségei:
úgy köteles eljárni ahogy az az adott helyzetben általában elvárható;
    bizonyítania kell: a kár bekövetkeztét, mértékét, az okozati összefüggést;
    kármegelőzési és -enyhítési kötelezettség
    káronszerzés tilalma.( residuum, surrogatum )
b) A károkozó
    joga:
    káronszerzés tilalmára hivatkozva követelhet:
     azokat az értékeket, amelyekhez a károsult éppen a károkozás folytán hozzájut (surrogatumot)
    azokat a megtakarításokat, amelyek a károkozás folytán bekövetkeznek (residuumot);
    hivatkozhat a jogosult közrehatására (kármegosztás).
    kötelezettségei:
    reparáció;
    bizonyítania kell, hogy magatartása nem volt jogellenes, és nem volt felróható.

2. A polgári jogi felelősség feltételei
(Ptk. 339-344.§)

"Ptk. 339.§ (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."
Előfeltételei:
1) Jogellenes magatartás
2) Kár
3) Okozati összefüggés a magatartás és kár között
4) Felróhatóság

3. Bizonyítási teher
Károsultnak kell bizonyítania:
- a kárt,
- a kár mértékét,
- okozati összefüggést.
Károkozónak kell bizonyítani:
- magatartása nem volt jogellenes,
- magatartása jogellenes ugyan, de nem felróható.

A KÁR FOGALMA, ELEMEI. A VAGYONI ÉS A NEM VAGYONI KÁR

1. A kár legáltalánosabb értelemben minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító tevékenység folytán személyében vagy vagyonában ér. Ennek megfelelően vagyoni és nem vagyoni kárt különböztetünk meg.

A vagyoni kár három fő csoportba sorolható: ténylegesen felmerült kár; indokolt költség; elmaradt jövedelem.
355. § (4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Ténylegesen felmerült kár (damnum emergens): a károsult vagyonában beálló értékcsökkenés; egyenlő azzal az értékkel, amelytől a károsult valamely dolga elpusztulása, megsérülése folytán elesik.
Indokolt költség: az a költség, amely a vagyoni és a nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges; ezeket a kiadásokat nem közvetlenül a károkozó magatartás váltja ki, utóbb kapcsolódnak a károkozáshoz, tipikus kltsg: dologi kárnál: helyreállítás költségei, élet, testi épségben esett kárnál: ápolás, temetés ktsgei, személyhez fűzödő jogok megsértéséből eredő kárnál: bitorlásnál megsemmisítés
Elmaradt jövedelem (lucrum cessans): az az érték amellyel a károsult vagyona növekedett volna, ha a károkozás nem következik be.

3. A nem vagyoni kár és megtérítése
A nem vagyoni kár jogi szabályozása nagyon szűk körű a Ptk. 355. §-ában. Ide tartozik minden – a legszélesebb értelemben vett – személyi jogsértésből bekövetkező kár. A nem vagyoni kár tehát nem más, mint a polgári jog alanyait személyhez fűződő jogainak esetén ért hátrány, amely pénzbeli kifejezésének eszköze a nem vagyoni kártérítés.

A felelősség feltételei a nem vagyoni kárnál: (a) nem vagyoni kár: a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti; (b) okozati összefüggés a károkozó magatartás és a nem vagyoni kár között; (c) jogellenesség: a személyhez fűződő jogok sérelmében jelentkezik; (d) felróhatóság.
Alk.: 8 § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása az állam elsőrangú kötelezettsége.
Ptk. 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. 75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
Megtérítésre, bármely jogalany akkor léphet fel, ha:
-    van olyan károkozó magatartás, amelyért a károkozó felelőssége megállapítható
-    a jogellenesség személyhez fűződő jogsérelemben nyilvánul meg
-    a jogsérelem nem vagyoni hátrányt kárt okoz.

A nem vagyoni kártérítés módja és mértéke  A nem vagyoni kár megtérítése természetben nem lehetséges, a kár pénzben kell megtéríteni. Ez történhet egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombinációjaként. A kártérítés módjának meghatározásakor a személyes körülményeknek nagy jelentősége van. A nem vagyoni kártérítés fő formája az egy összegű pénzbeni térítés.

Személyhez kötöttség az igényérvényesítés során  A Ptk. szerint a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, a nem vagyoni kár pedig személyhez fűződő jogsértés következménye. Az örökléssel nem száll át a nem vagyoni kártérítésre való jog sem, mert az a károsult személyéhez tapad, rendeltetéséből adódóan, de az újabb bírói gyakorlat szerint a jogelőd által indított perbe a hozzátartozó jogutódként beléphet.

4.     Több személy együttes károkozása.
Főszabály: egyetemleges felelősség   Ptk.  344. § (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. (2) A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani.

A több személy által történő károkozás két esetkörre bontható: (a) a több károkozó közös ténykedéssel okozza a kárt, ebben az esetben közös károkozásról beszélünk, a kárt okozó személyek felelőssége egyetemleges; (b) a károkozásban közreműködők egymástól függetlenül okoztak kárt, ez nem közös károkozás, cselekményeikért önállóan viselik a felelősséget.

Az első esetben, tehát az egyetemleges kötelezettség esetén meg kell különböztetni egymástól a kötelezettek károsulttal szembeni - külső jogviszonyát és egymás közötti – belső jogviszonyát.  A külső jogviszonyban az egyetemlegesség azt jelenti, hogy minden károkozó az egész kártérítéssel tartozik, bármelyikük teljesítése megszünteti a többiek kötelezettségét is; bármelyik károkozó hivatkozhat a többieket megillető kifogásokra is; minden károkozóra kihat a károsult késedelme. A károkozók belső viszonyában a felelősség magatartásuk felróhatóságának arányában oszlik meg, törvényi vélelem szerint egyenlő.

Kivételek az egyetemleges felelősség alól   Ptk. 344. § (3) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett.

A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE, MÓDJAI

1. A kártérítés közös szabályai
A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 5 évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bcs-nyel okozták. A bcs-nyel okozott kár esetén a követelés 5 éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bcs büntethetősége el nem évül.
A szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben nincs helye beszámításnak. Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelően alkalmazni kell.

2. A kártérítés fő elvei
Teljes kártérítés elve
Kivétel: 339 § (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti, ill. bizonyos szerződés fajtáknál korlátozva van a kártérítés mértéke
Káron szerzés tilalma
A kár megállapítása során figyelemmel kell lenni azokra az értékekre, amelyekhez a károsult éppen a károkozás folytán hozzájut (surrogatum), valamint azokra a megtakarításokra, amelyek a károkozás folytán bekövetkeznek (residuum)
Károsult magatartásának értékelése: kárenyhítés, kármegelőzés, kármegosztás
340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.

A vagyoni kár megtérítése
A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult a helyreállítást alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
A kártérítés módja lehet tehát in integrum restitutio, vagy a kár – vagyoni és nem vagyoni – megtérítése. A károsultat nem illeti meg a választás joga, elsődleges az eredeti állapot helyreállítása. A kárt főszabályként pénzben kell megtéríteni, természetben való megtérítésnek különösen akkor lehet helye, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli vagy az egyébként is rendelkezésére áll.
Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
A vagyoni kár megtérítése történhet: (a) egy összegben; (b) járadékban; (c) kombináltan.

A járadék
A járadék megállapításának feltételei  Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. 356. § (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét - neki fel nem róható okból - nem éri el.
A járadékra jogosultak köre  Járadékra tarthat igényt maga a károsult, valamint a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozó. Hozzátartozó � Ptk. 685. § b). cél: a jogosultakat olyan élethelyzetben tartsa, mintha a káresemény nem következett volna be.
Baleseti járadék feltétele:
356. § (3) A járadék megállapításánál a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
Járadékszámítás  A járadékszámítás szakaszai: (a) a baleset előtti jövedelem kiszámítása, azaz a járadékalap meghatározása; (b) a baleset utáni jövedelem kiszámítása; (c) (a) ás (b) különbözetének meghatározása; (d) kármegosztás; (e) járadék összegének meghatározása.
Járadék alapja:
357. § (1) A balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az említett idő alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jellegű változás állott be, csak a változás utáni kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni.
(2) Ha a balesetet szenvedett személy munkabére a balesetkor rendszeres jellegű és határozott összegű volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál figyelembe venni.
(3) Ha a keresetveszteség (jövedelemkiesés) az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, annak meghatározásánál az azonos vagy hasonló munkát munkaviszony (tagsági viszony) alapján végző személyek átlagos havi keresete az irányadó.
(4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet számolni.
Járadék összege
356. § (2) Balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni.
Kármegosztás: károsult közrehatása, munkaképesség-csökkenés foka
Eltartottak járadékigénye 
358. § (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve - a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhető akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.
(3) A járadék mértékének megállapításánál értékelni kell, hogy a járadékot igénylő érvényesítette-e, illetőleg érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a baleset idején meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.
A járadék érvényesítésével kapcsolatos speciális szabályok 
-    A járadék visszamenőleg csak 6 hónapra érvényesíthető. A járadékot időszakonként előre kell fizetni, és ha alapos ok nélkül nem érvényesítették a részleteket, a 6 hónapnál régebben lejárt járadék bírói úton nem követelhető.
-    A járadékkal szemben kizárt a beszámítási kifogás.
-    Clausula rebus sic stantibus esetén a járadék mértéke csökkenthető, illetve felemelhető.
-    Baleseti járadék felemelése béremelés címén csak akkor igényelhető, ha a béremelésben a járadékos is részesült volna, amennyiben nem szenved balesetet.
-    Az elévülési idő akkor kezdődik, amikor első ízben jelentkezik a jövedelem-kiesés.

AZ ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS
Az általános kártérítés fogalma, szabályai
Ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.
Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár értéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét.  Ha azonban a kötelezett általános kártérítésként járadékot fizet, a járadék mértékének csökkentését vagy a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását a körülmények alakulásához képest követelheti.

Az általános kártérítés előfeltételei
Az általános kártérítés előfeltétele tehát, hogy
-    vagyoni kár merül fel, és
-    a kár mértéke pontosan nem számítható ki.
Olyan becsült összeg, amelynek alkalmasnak kell lennie a reparációra.
Visszakövetelésének nincs helye (ítélt dolog).

Az általános kártérítés megfizetésének módja
Az általános kártérítés megfizetése történhet: egy összegben, járadék formájában, amelynek növelésére, illetve csökkentésére is lehetőség van crss esetén, valamint kombináltan.
Az általános kártérítés alkalmazásának elvei
Ezeket az elveket a LB PK. 49. sz. állásfoglalása rögzíti:
(a) a bíróságnak minden lehetséges eszközzel meg kell állapítani a kár pontos összegét;
(b) a kártérítés tárgyában hozott határozattal elbírált igény ítélt dolog, újból vitássá nem tehető, de felemelésre sor kerülhet, vagy perújítással az ítélet megváltoztatása kérhető.