Öröklési szerződés: az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.

A tartás a tartási szerződés követelményei szerint megfelelő tartást jelent, és kiterjed az örökhagyó gondozására, gyógyíttatására, ápolására és eltemettetésére is, az életjáradék meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatását jelenti.

A szerződés tulajdonképpen egyfajta végintézkedés, amelyben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről rendelkezik halála esetére. Az öröklésnek feltétele, hogy az örökhagyó szerződő partnere (az eltartó vagy életjáradékot nyújtó személy) túlélje az örökhagyót.

A szerződés a felek megegyezésével jön létre és rendszerint így is módosítható, illetve szüntethető meg.
Eltartói oldalon több személy is lehet a szerződés alanya, örökhagyói oldalon általában csak egy személy szerepelhet, kivétel a házastársak esete. Házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személyekkel szerződést.

A szerződés szükségszerű eleme az örökösnevezés. Az örökhagyóval szerződő fél az öröklési szerződésbe semmiféle végrendeleti rendelkezést nem foglalhat, a szerződéses örökösnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.

A szerződéses örökös csak az örökhagyó halálával szerzi meg az öröklési szerződésben neki jutatott vagyont.

Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződésben lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet, ha a lekötött vagyontárgy ingatlan, az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a szerződéses örökös javára. Az elidegenítési és terhelési tilalom a szerződéses örökös számára csak ingatlanok esetében ad teljes garanciát, és ingatlanok esetében is csak akkor, ha a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ingók esetében, továbbá ingatlanoknál, ha az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem történt meg, harmadik jóhiszemű és visszterhesen szerző személy jogszerzését a szerződéses örökös javára kikötött tilalom nem akadályozza meg. Ilyen esetben a jóhiszeműen és visszterhesen szerző szerzése érvényes lesz.

Előfordulhat, hogy a nevezett örökös részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye.

A szerződés kötelezettje viselni köteles az örökhagyó illő eltemettetésének költségeit, valamint a hagyaték megszerzésével és a hagyatéki eljárással kapcsolatos költségeket.

Öröklési szerződést csak írásban lehet kötni. Ha a szerződés több különálló lapból áll, az érvényességhez szükséges, hogy minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el, továbbá hogy a végrendelkező és a tanúk minden lapot aláírjanak.
Érvénytelenségére az hivatkozhat, aki az érvénytelenség megállapítása esetén maga örököl vagy tehertől mentesül.

A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A módosítás két tanú közreműködésével készített írásbeli magánvégrendelettel vagy közvégrendelettel mehet végbe.

A bíróság bármelyik fél kérelmére megszüntetheti a szerződést, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, és a szerződés célja életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatással nem valósítható meg.

Az örökhagyónak a megszüntetési per során bekövetkezett halála után a pert az örökhagyó jogutódja (rendszerint: törvényes örököse) folytathatja.