Testi sértés
Ha a sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést, vagy betegséget szenved, akkor könnyű, míg 8 napon túl gyógyuló sérüléseknél súlyos testi sértésről beszélhetünk. A gyógyulás időtartalmát orvosszakértő állapítja meg.
A könnyű testi sértés csak akkor büntetendő, ha valaki feljelentést tesz ez ügyben, míg a súlyos testi sértésnél a hatóság feljelentés nélkül, hivatalból köteles eljárni.
A testi sértés tárgya mindig egy, vagy több ember testi épsége, illetve egészsége, a passzív alany, tehát aki elszenvedi a sértést, az bárki lehet.
A törvény nem tekinti testi sértésnek azt, aki önmagának okoz testi sérülést.
A törvény értelmezése szerint testi épség sértésénél a sejtekben, szövetekben alaki elváltozás, vagy működési zavar lép fel, míg egészség sérülésekor a test szerveiben az anatómiai egyensúly felborul, működésük sérül, így betegségnek nevezett kóros állapot jön létre. Pl. Fertőzés (HIV vírus).
A könnyű testi sértés csak szándékos elkövetés, míg a súlyos testi sértés gondatlan és szándékos elkövetés esetén is büntetendő.
A gyógytartam kérdésében a szakértői gyakorlat vizsgálja az anatómiai gyógytartamot, mely szerint akkor gyógyult a sérült, ha a megsértett szövetek anatómiai egysége helyreállt (pl. a vágás behegedt). A másik vizsgált gyógytartam a funkcionális, melynél akkor beszélünk gyógyulásról, ha a sérülés miatt károsodott funkció teljesen helyreállt (pl. megszűnik a mozgáskorlátozottság).
A büntetés kiszabásánál vannak bizonyos minősítő körülmények, mely alapján súlyosabb ítélet irányába tolódhat el a büntetés. Ilyen eset az aljas indok vagy cél. Minősítő körülmény az is, ha a sértés maradandó fogyatékosságot okoz, ez lehet pl. egy testrész elvesztése, de lehet a test maradandó esztétikai elváltozása is.
Ha súlyos egészségromlás lép fel a sértettnél, ha a sértés krónikus betegséget eredményez, meglévő betegséget súlyosabbá tesz, minősített esetté válik a cselekmény. A különös kegyetlenség is minősített cselekmény,
csak súlyos testi sértés esetén lehet minősítő tényező. Különös kegyetlenség pl. védekezésre képtelen személy bántalmazása, vagy a kínzás, vagy ha sérül az emberi méltóság bántalmazás közben.
Életveszély okozása szintén minősítő körülmény. Életveszély a halál reális bekövetkezésének lehetősége.
Halált okozó testi sértés esetén az elkövető szándéka a testi sértés elkövetésére irányul, el kell határolni a gondatlan emberöléstől. Mindkét esetben van holttest, azonban a gondatlan emberölésnél nincs bántalmazási szándék. Halált okozó testi sértésnél szándékos a bántalmazási szándék, de az eredmény gondatlanságból következik. Jól meg akarja verni, de nem számol azzal, hogy akár meg is halhat.
Halmazat kerül megállapításra általában, ha az elkövető akár egy, akár különböző magatartásával több sértettnek okozott testi sértést.