06-30/4688-601
Vezetékes és faxszámunk:
06-45-403-623
Ezek az információk az Ön számára is megkönnytik munkáját oldalunkat adja hozzá kedvenceihez.
Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények
A hatályos Btk. XV. fejezetének I. címe olyan jogellenes, és társadalomra veszélyes magatartásokat szankcionál, amelyek közös jellegzetessége, hogy a személy legjelentősebb jogait sértik vagy veszélyeztetik.
A cím a következő bűncselekmények joganyagát tartalmazza:
- emberölés (160.§)
- erős felindulásban elkövetett emberölés (161.§)
- öngyilkosságban közreműködés (162.§)
- magzatelhajtás (163.§)
- testi sértés (164.§)
- foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (165.§)
- segítségnyújtás elmulasztása (166.§)
- gondozási kötelezettség elmulasztása (167.§)
Emberölés
Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a főszabály, a szándékos emberölés alapesete.
Jogi tárgya az emberi élethez fűződő jog. Emberölésen csak más személy életének megsemmisítését lehet érteni. A törvény nem tekinti emberölésnek az öngyilkosságot, sem más ember halálát okozó jogszerű cselekményt (pl. jogos védelmi helyzet).
A passzív alany csak élő ember lehet, aki különbözik az elkövetőtől. A büntetőjog az emberi életet a biológiai halál beállásának időpontjáig védelmezi. Ez akkor áll be, amikor a szívműködés a keringés és a légzés megszűnéséhez – azaz a klinikai halál beálltához – csatlakozik az agyműködés – a központi idegrendszer – teljes megszűnése és a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.
Az elkövetési magatartás más ember halálának előidézése. Olyan tevékenység vagy mulasztás, amely az általános élettapasztalat szerint alkalmas a halál előidézésére. A törvényi tényállás a szándékos emberölés alapesetét írja le, nyitott törvényi tényállás formájában. A jogalkotó a konkrét magatartást nem határozza meg, csak az eredményt, más ember megölését. Mulasztás akkor állapítható meg, ha az elkövető olyan magatartás tanúsítását mulasztja el, amelyre nézve kötelezve volt.
A bűncselekmény alanya bárki lehet. Kizárólag az elkövetőn kívülálló személy megölése tényállásszerű, az öngyilkosság nem tekinthető emberölésnek.
A bűncselekmény eredménye a passzív alany halála, amelynek az elkövető magatartásával okozati összefüggésben kell bekövetkeznie. Az emberölés befejezett, ha a sértett halála bekövetkezett. Emberölés kísérlete valósul meg, ha a szándékosan véghezvitt ölési magatartást az elkövető megkezdte, de nem fejezte be, ill. a halál egyéb okból elmaradt.
Az előkészület is büntetendő: (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekményt szándékosan és gondatlanul is el lehet követni. Szándékos emberölés esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja vagy ebbe belenyugszik. Ha az elkövető szándéka csupán a testi sérülés előidézésére irányul, és könnyelműen bízik a halál elmaradásában, életveszélyt vagy halált okozó testi sértésért felel. Önkéntes visszalépés esetén a visszalépésig kifejtett bűncselekményért felel az elkövető, a befejezett bűncselekménytől nem lehet visszalépni.
A szándékos emberölés bűntettének alanya bármely 14. életévét betöltött és beszámítható személy lehet.
